Hideg és egyebek

Miután az új tévével képtelen vagyok dvd-t nézni, amit nem értünk, és míg valaki hozzáértő rá nem ér, addig ez tárgytalan is, ezért ülve vagyok kénytelen (amúgy kényelmes) gépes teendőim után valami néznivalót keresni. Ezzel a kórsággal elvileg feküdni kellett volna, de mivel ilyen baromi hideg van, hogy még --18 fok is volt, de --10-től általában lejjebb van, ezért majd széjjel fagyok; tehát bármennyire is nem mániám napközben lefeküdni, most azért szívesen megtettem volna néha, mert ráadásul van egy rahedli megnézetlen dvd-m... de ez van, és nem értek hozzá. Megcsináltam mindent, úgy, ahogy István mondta, és valóban csak a tévé lett kicserélve, ugyanaz a SCART van a hátuljába bedugva, belül a herkentyűk dugdosásán semmit nem változtattunk, mégsem működik a dvd. Úgy értem, elindul, néha hang is oké, de a képernyőn az aktuális tévécsatorna képe megy vízszintes irányban, hiába váltom át az AV-ra a távkapcsolón... már mindegyiken próbáltuk, akkor sem.
Mindegy, nem döglök bele, ahogy eddig sem.
Úgyhogy vagy 2-3 éve mivel Dani letöltötte és elhozta, megnéztem a Dexter első 5 évadját, mostanra gondoltam, hogy valahol biztos megnézhető a neten most már a többi évadja is -- hát tényleg.
5 évadban biztos voltam, tehát elkezdtem nézni a 6.-at, de útközben rájöttem, hogy a 6.-at már én láttam itt a neten, mikor a Dani 5 letöltöttjét végignéztem. Akkor még tovább nem volt fent.
Viszont olyan régen történt ez, hogy újra végignéztem a 6. évadot.
És aztán innentől kezdve a jövő hét péntekkel bezárólag a 7. és 8. évadot is. Hurrá. Sikerült végig megnéznem szinkronizálva.

Amúgy gyorsan megfőztem egy csirkeszárnypörköltöt, mellé meg tarhonyát.
Mivel 16 fok van a konyhában a 3-asra állított fűtés ellenére, baromi nehezen tudom félgyógyult állapotban magam rászánni a főzésre, egyáltalán a konyhába való kimenésre.
A főzés előnye, hogy mire befejezem, úgy 2 fokot melegszik a hőmérséklet...
Itt az én szobámban 2-3 fokkal is melegebb van, ez jórészt annak köszönhető, hogy kanyarbelső, és ha süt a nap, akkor pár órát besüt és melegít. Ez persze nyáron pont nem jó, de ez van. A konyhában veszett hideg van. A Szilviék szobája is arrafelé esik, úgyhogy Szilvi is eszkimóként van itthon beöltözve, plusz még néha egy pokrócot is maga köré kerít.
Ha megtalálnám azt az ujjhegy nélküli kesztyűmet, amit akkor szereztem be és hordtam, amikor valami iszonyat ronda volt a kezem az ekcéma miatt és nem akartam, hogy lássák, pl. számlaírás közben az iskolában -- akkor felvenném itthon. Na nyilván nem mosogatáshoz, de itt a gépnél igen...

Túl hosszú ez a kórság. Reggelente kell egy óra, mire felköhögök mindent. Amit fújok, az színesre váltott... tudom, nagyon guszta, de időnként ijesztő, mert véres is. A fejem változatlanul széjjeldurran, főleg, ha le kell hajolni (pl. almozás, macskakaja-kirakás, BÁRMI). Pedig azt hittem, ekkorára már túlleszek rajta.
De már tisztában vagyok vele, hogy ez NEM nátha és nem megfázás. Ez az influenza egyik variánsa, és balszerencsémre pont nem az, amikre az oltást kaptam novemberben... Kivel mással is történhetne meg, na.

Vízóraolvasások és Bence megint beteg

Jöttek volna vízórát leolvasni, de nem tudtuk előre, ezért nem írtam ki.
Igaz, én nem jártam lent még ebben az évben, de Szilviék már kedd óta iskolába járnak, ezért nyugodt lehettem volna afelől, hogy ha lent van valami kiírva, akkor nyilván szól.
De nálunk olyan nemkívánatos elemek is bejárnak a házba, akik törnek-zúznak-firkálnak-betörnek, tönkretesznek mindent. Egyik legnagyobb szórakozásuk a postaládák felfeszegetésén, letépésén (!) kívül, hogy azonnal betörjék a lift vagy a kaputelefon digitális kijelzőjét, napi szinten festékszóróznak le mindent, és természetesen: letépik a házra vonatkozó kiírásokat. Most is ez történhetett.
Mivel nem írtam ki, és olyan helyzetben voltam, hogy ki sem mehettem a csengetésre, ezért később kinéztem az ajtó elé, s a névtáblához dugva állt egy papír ezzel kapcsolatban.
Szerencsére megint volt elérhetőség: telefonszám és e-mailcím is a vízóraállások jelzésére.
Nem nagyon örvendek ennek, az lett volna tiszta sor, ami máskor: kiírom az állást -- mondjuk, ki is írtam, most már. De nem hinném, hogy még egyszer visszajön megnézni.
Úgyhogy a biztonság kedvéért, na meg mert buzgómócsing vagyok, írtam e-mailt is és sms-t is a megadott paraméterekre.
Szerencsére az e-mailre már késő este válaszoltak is, hogy továbbították az adatokat.

Még az is történt ma, hogy miközben Szilvi több órát barangolt a Tescóban, telefonon hívták, hogy menjen a gyerekért, mert hányingere van... Jó, hogy bírta két egész napig az iskolát!
Úgyhogy miután hazajött, ebéd körüli időpontjukban bement az iskolába, és elhozta Bencét. Közben bejelentette az élelmezésügyön, hogy mi újság -- ez a kajarendelés miatt kell. De a mai kaját elhozhatják, erre ilyenkor kapnak a szülők ez esetben egy cetlit, mellyel a portán jelzik, hogy a gyerek kajájáért jöttek. Tehát Szilvi hazahozta a gyereket, majd visszament ételhordóval a kajáért...
Egyébként ott is csodálkoztak, hogy "...és EZÉRT szóltak?" Mármint, hogy a gyereknek hányingere van...
Hát valóban, jól néztem volna én ki, mikor dolgoztam, ráadásul egészen más városrészben, mint az iskola, ha nekem feszt szólnak ilyenekért. Pont elég volt az a helyzet két gyerekkel, amikor egyébként is betegek lettek, és akkor dőlt-borult minden. Lemenni telefonálni (természetesen működő utcai fülkés telefont keresve!), egyedül hagyva a gyereket, aztán rendszerint három telefont elintézni.
Egy az iskolába/óvodába/bölcsédébe, hogy nem megy, tehát lemondani másnaptól a kaját. Figyelve arra, hogy amikor kiírják a gyereket, előző nap 9-ig újra betelefonálni, hogy legyen kajája, mikortól megy. Másik telefon a munkahelyemre, hogy beteg a gyerek, valószínűleg tápon leszek. Harmadik az orvosnak, aki, mivel túl messze volt (megtartottuk azt a gyerekorvost, akihez Szilvi születésekor tartoztunk, anyáméknál laktunk, tehát más körzetben, és akkor már nyilván már a másik gyerek, aki a lakótelepen született, vele is hozzá tartoztunk. Ezért leginkább kihívtuk, mert beteg gyerekkel borzalmas lett volna a gyaloglás és kibuszozás).
Ma már, amikor a vonalas telefon szinte lenézendő és sok helyen nincs is; ellenben mindenkinek van mobilja -- ez elképzelhetetlen. Mikor mesélgetem Szilvinek, hogy én anno miken mentem keresztül, amikor egyáltalán nem volt semmilyen telefon, ellenben volt munkahely és két gyerek, akkor oké, felfogja, de el nem tudja képzelni.
Szóval a gyerek a 4 napos iskolai hétből kettőt megint nem megy.
Nem súlyos egyébként, nincs amúgy semmi... híg a széklete és hányingere van, de egyébként semmi egyéb tünet. Nem eleven, az biztos...

Leona és a mai nap

Akinek olyan mázlija van, hogy Leonának hívhatják, és nemcsak a szerzői nevének a jobbik fele, mindenkinek boldog névnapot kívánok.:)

* * *

Állapotom hangyányit változott -- láz nincs, max. néha hőemelkedés.
Ám az evés-ivás továbbra sem mániám, a gyógyszerek kínszenvedés.
Fejfájás, torokfájás néha, orrdugulás-fújás folyton, torokköszörülés és csaholás örökkön.
Éjjel túlságosan apránkénti, szakaszos alvás az állandó orrfúvások, csaholások, köszörülések, nyeldeklések, cseppentések miatt...
Szilvivel befizettettem 3 ittlévő csekkemet, vetettem nyugdíjas bérletet, szükséges vásárlást elintézett.
Gyermek tegnap óta jár iskolába újra, addig, míg jár, tud menni vásárolni, ha kell.
Mázlija, hogy a tecsós kuponokat kihasználja, nyilván, ha amúgy is szükséges.
Ma délután egy kis szeles hóvihar után újra hó esett, úgyhogy Szilvi szánkóval ment az iskolába a gyerekért.
Megnéztem számítógépen a régebbről letöltött Jófiú című filmet. A film nagyon hatásos és jó volt, de a sztori szörnyű. Nehéz elképzelni, hogy ugyanaz a kiskölök játssza a velejéig gonosz, családját kiirtó és folyamatosan azt próbáló kisfiút, aki a Reszkessetek, betörők! 1-2 hőse volt...

Állapot és zöld kihívás

Még mindig nincs javulás.
Azt sem tudom, mit csináljak, hogy éjjelente egy óránál többet tudjak folyamatosan aludni. Vagy orrcsepp ellenére feszt folyik az orrom ill. el van dugulva (egyik rosszabb, mint a másik), utóbbi esetben kínlódás feszt az orrcseppel, le a keserű a torkomra, várni úgy, közben kapar a torkom és megfulladok, köhögés, mire végre kifújhatom. Akkor afelől már megnyugodnék, de ha elkezdem a köhögéssel felháborgatni a torkomon a lerakódást, annak se hossza, se vége. Szörnyű.
Mindig mondtam, utoljára 2011. december elején voltam két hétig ilyen beteg. Ha ez influenza, akkor nem az a két válfaj, ami ellen az oltást kaptuk. Most már tán nincs, csak hőemelkedésem, de akkor is fázom, nincs étvágyam, és csak kevés kaját bírok bevenni, márpedig így a meglévő ezer gyógyszer mellett nem tudom rendszeresen szedni a Neocitránt, Panadolt, de azért egyet-egyet beszedek belőlük mindennap. Orrcsepp éjjel többször, Mebucain is legalább kétszer. Ennyire tudom mérsékelni, hogy a meglévőkkel ne csapjanak össze, ha egy mód van rá.
Az igazság az, hogy magam is belátom, hogy ez nem a szokásos, majdnem minden évben mindenkinél jelentkező kis átfutó nátha. Ez az a fajta, amire ha nem is biztos, hogy influenza, de mindenképp valami vírusos izé, és valószínűleg nem ártott volna egy hatásosabb antibiotikum. De az a helyzet, hogy orvoshoz sem tudtam volna elmenni, nem vicc.

* * *

Olvassunk zöldeket!
hanabanana kihívása, melyen már 1124.-ként vettem részt.

Zöld, zöld, zöld!

A feladat egészen egyszerű: 
– Olvass zöld borítójú könyveket! A kihívás teljesítéséért elég EGY ilyen könyv is! 
– Elég, ha csak meghatározó rajta a zöld szín, nem muszáj, hogy az egész az legyen (nyilván olyanokat nem fogadok el, ahol csak a betűk zöldek etc.) 
– Hozzászólásban csak olvasási linket kérek (de szívesen elolvasom az értékeléseket is).
– Az olvasások 2014. januártól érnek és CSAK PONTOS DÁTUMmal ellátott olvasást fogadok el, tehát az évszám nem elég! Arra is figyelek, hogy reális legyen a dátumozás, értem ez alatt, hogy egy pár száz oldalas regény elolvasásához 1-2 óra nem elég! 
– A könyveket tegyétek fel a polcra is, de a zöld borítót kiválasztva! (Természetesen ez csak abban az esetben érvényes, ha az adott könyv még nincsen fent a polcon!) 
Polc: (link)
Csak akkor jár a zöld, ha ezeknek a feltételeknek mind megfeleltek! :)
Remélem, sokan idetaláltok és tetszeni fog ez az egyszerűen teljesíthető kihívás! Sok sikert! ;)

Charles Dickens: Karácsonyi ének c. zöld kiadását vittem, melyet pont egy éve olvastam.
Megkaptam érte a 294. plecsnit.

Két molyos plecsni

Közben kaptam két kékkeretes plecsnit a Molytól.
Az egyiknél annyit kellett tenni, hogy aki olvasta a Harry Potter-könyveket, meg kellett jelölni a neki legszimpatikusabb csoportot.
Én a Hugrabugot jelöltem, és kaptam egy plecsnit.

Ezenkívül volt egy Agatha Christie-s jellegű kihívás, szintén kékkeretes plecsniért, melyet úgy lehetett megkapni, hogy legalább 10 regényt olvastál már tőle.
Kaptam egy újabb plecsnit, ezek immár 292-293. plecsnik voltak.

Statisztika egy irodalmi oldalról

A Poet irodalmi oldali statisztika a profiloldalamról:

"Elérkezett az év vége, és ebből az alkalomból szeretnénk néhány érdekes statisztikai adattal meglepni téged.
2016-ban egy-egy alkotónak a Poeten átlagosan 6 verse jelent meg. Neked 55 versed lett ez idő alatt publikálva, ami jóval meghaladja az átlagot. Nagyon termékeny vagy, csak így tovább! :)
A 2016-ban publikált verseidet összesen 5816 alkalommal tekintették meg látogatóink, melyek közül Jobb lesz-e című versed volt a legnézettebb 326 megjelenéssel (egy-egy alkotást átlagosan 216-an szoktak megtekinteni). 499 alkalommal voltak olyan hatásosak soraid, hogy az olvasók kedvencnek jelöljék őket. Sebzett madár című versed volt a legnépszerűbb 16 kedvencnek jelöléssel. 674 hozzászólással is gazdagodtak műveid az év folyamán. E tekintetben is Sebzett madár című versed vitte a pálmát 22 hozzászólással.

Ha szeretnéd, hogy 2017-ben még többen olvassák műveidet, érdemes megfontolnod az itt (link) leírtakat.
Mint minden évben, idén is publikussá tettük az oldalunk statisztikáit is. Ihletben gazdag új évet kíván a Poet.hu csapata!"

Köszönöm szépen!:))

Az előzőleg bevésett keserű utóíz egy másik csoport kapcsán ez azért jólesett még akkor is, ha ezek csupán konkrét tények. De törődtek velünk kicsit máshogy.

Boldog új évet nektek is!:))

B.Ú.É.K. 2017

Békés, boldog, örömökben,

szerencsében gazdag

2017-es esztendőt kívánok!