2018. március 13., kedd

Félix-beszerzés

Eltartott egy darabig, míg a beszáradt rengeteg ruhát beszedtem, behajtogattam élre, és az egészet zsákba raktam. Kivételesen nem volt varrnivaló.
Ezután letöltöttem a fényképezőn lévő fotókat, átmentem rajtuk Photoscape-pel. Rendezkedtem a képgyűjtős mappában, mert iszonyú sok már a kép, és a Linux alatt nem feltétlenül boldogulok dolgokkal, amiket halogatok általában -- no, most egy csomó dolgot helyretettem, átneveztem, megtaláltam (!)... mert átnevezésnél például kötőjel lett a mappa neve, így aztán úgy elkeveredett, hogy pont a Munkácsy-kiállításos mappámat nem akartam az istennek sem megtalálni.

Ezek után felkerekedtem, és gyalog elsétáltam a Tecsóba, miután konstatáltam, hogy Honestynek holnap délig van nagyjából Félixe! Ez tragédia. Csak meg kellett várnom Szilvit, mivel neki is mondtam hétvégén, hogy 1-2 nap és elfogy -- nem tudtam, hogy nem Félixet venni ment-e ma az iskolai beadás után. De sajnos, nem; most pennys akciózások miatt ment...
Így aztán elmentem; no nem mintha ártana a séta, sőt, gyakrabban kéne csinálnom. Csakhogy cipelni nem tudok és nem is szabad. Tehát annyit egészen biztos, hogy nem bírok, mint amennyit Szilvi.
De nem érdekes, a macskának kaja kell akkor is, ha esik, ha fúj, ha cigánygyerek potyog az égből, akkor is.
Természetesen és sajnos, nem volt Félix-akció. Pedig szinte naprakészen várjuk, de ebben az évben néhány konkrét kisebb akciót leszámítva egyszerűen nem akcióztak még. Tudtam én, hogy a tavaly év végi 2 hónapos folyamatos akciónak lesz még böjtje, hát itt van. Mindegy, a macska akció nélkül is etetendő!
Négy darab 12 tasakot tartalmazó dobozzal szereztem be. Ezen túlmenőleg csak 1-1 kis tálca sütit vettem, úgymint sajtos rolót és mignont. Rengeteget fizettem (bár biztosan nem annyit, mint mondjuk, egy-egy benzinkutas shopnál fizettem volna), utána végig azon erőlködtem, hogy maradjon fent a vállamon a nagytáska, mivel kézben tilos cipelni, pláne az itt-ott többé-kevésbé ödémás bal oldalammal.
Bánatosan vettem tudomásul, mielőtt a buszmegállóhoz átmentem volna a zebrán, hogy sajnos, mi kaptunk pirosat, nem a hamarabb kanyarodó KÉT db 24-es, amivel pikk-pakk, perc alatt hazaértem volna... De ezek a buszok már elmentek.
A menetrendet megnézve láttam, hogy a 45-ös jó 20 perc múlva fog jönni. Gyalog 10 perc alatt hazaérnék, amit többnyire nyilván tenni szoktam hasonló helyzetekben, viszont most... olyan rohadt nehéz volt a táskám, hogy mondom, kizárt a gyaloglás. Várok.
Eltelt vagy két perc, és mit ad isten: egy újabb, egy harmadik 24-es! Ez már csak egyet jelenthet: baleset volt valahol az útvonalán, s azért torlódtak fel a járatok. Mint kiderült, valóban így volt... Viszont így jutottam haza tényleg nagyon hamar.

Megnéztem az Elif 128. részét.
Aztán pedig cseteltem néhány emberrel. Este többek között Istvánnal is, kértem tőle egy könyvet valamelyik gépben olvasható formátumban, mondván, hogy egy kihíváshoz kell. Küldte is, és engem úgy lekötött, hogy még ma el is olvastam Agatha Christie: Három vak egér c. krimijét.
A BK-t is megnéztem, és tegnap este is, természetesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése