100-ra bővült

Csak a 100 olvasó apropóján csináltam egy képernyőképet. Még régebben megfogadtam, hogy ha egyszer elérem a 100 olvasót, elrakom emlékbe.
Vannak a Poeton egyébként többszázas olvasótáborral rendelkezők is, de azért tesznek is. Aktívan részt vesznek az oldal életében, kommentálják ők is a többiek alkotásait stb.
Hát, én szégyen, nem szégyen, nem sokat teszek azért, hogy növeljem az olvasótábort. Beküldöm a verset, elbírálják, kb. egy hét, mire felkerül az oldalra. Néhányan figyelik és kommentálják az embert -- én pedig köszönettel válaszolok. Akik itt vannak az én oldalamon, azok tényleg önként és nem viszonzást várólag olvasnak időnként, mert én nem vagyok képes csak ezen az egy oldalon több órát tölteni nap mint nap, hát ez van. Szóval se nem reklámozom, nem linkelem át versenként a FB-ra, semmi ilyesmit nem teszek, pedig ha tenném, az olvasóim száma lehetne nekem is ennek többszöröse. De én büszke vagyok erre a 100-ra.:)