Már másfél éve megnyílt nálunk is a Lidl, és tőlünk gyalog kb. annyi, mint a Tesco vagy a Penny -- csak mind másik irányban, de gyakorlatilag mind a Tócós peremén, illetve a lakótelepet körbevévő utak másik részén.
Olyan fura, hogy egy csomó ember teljesen komolyan "Lidi"-nek mondja az áruház nevét. Eleinte azt hittem, hogy csak a falusi emberek mondják úgy, aztán lépten-nyomon így hallom... biztos könnyebb kimondani? Mindenesetre nehezebb vagy sem, de ugyanúgy, ahogy a Fressnapfot is kimondom és nem becézgetem, úgy döntöttem, vannak a Lidlnél nehezebb szavak is; én maradok az eredetinél.
Lényeg, hogy még sosem jártam benne. Pedig mikor anyámtól jövök vagy megyek hozzá, gyakorlatilag szinte elmegyek mellette (csak az út másik oldalán van, pár lámpa, zebra, széles úttest stb.). De mondjuk, az lenne a legalkalmatlanabb, ha anyámhoz jövet-menet csapnék benne körutat.
Nyilván nem azért, mert nem vagyok rá kíváncsi, és nem is azért, mert nem telne ki az időmből.
Csak hát... amennyi bevételem van, abból jó, ha a célirányosan fontos dolgokra futja, melyeket közelebb is meg tudok venni, ha van rávaló. Biztosan nem csak én vagyok úgy, hogy nem igazán szeretek pénz nélkül csak azért elmenni valahova, hogy nézelődjek. Így aztán valahogy sosem került nálam előtérbe a dolog.
Szilvi már volt jónéhányszor, magában is meg Bencussal is. Ő állandóan figyeli és számon tartja a reklámújságok akcióit, és ha épp a Lidlben olcsóbb valami olyasmi, ami nekik amúgy is vásárlási szándék, akkor elmegy. Az ő idejéből is kitelik.
Sokszor áradozott már dolgokról, amelyek ott olcsóbbak, így most is talált olyat, ami miatt érdemes odamenni. Vett már baromi olcsón gyerekpólókat, Daninak ajándékba jó minőségű bicikliskesztyűt, van, hogy fehérneműt vagy épp húsárut lehet "nagyon megéri" áron venni.
Meg is beszéltük, hogy vasárnap, ha vége a misének és hazaértem, mivel ő akkorára tervezett a Lidlben vásárolni valamit, hát majd megyek vele -- legalább nézzek már körül!
Így is lett. A dolog olyan jól sikerült, hogy tök olcsón tudtam venni egy 24 színű vízfestéket meg akciós volt többek között bizonyos fehérnemű, és a közelgő ajándékozási alkalmakra is sikerült pár normális dolgot venni jó áron. Felvágottfélékből, húsokból annyi a választék, hogy tutira lehet találni olcsón cuccokat. Kipróbálásra vettem egy ottani termékű tálkás cicakaját, kétféléből egyet-egyet. (Ugyanúgy falják a degek, mint a coopos csirkés tálkást, egyszerűen az a kedvenc egy idő óta, ezt kapják a Félix tasakos mellett.) No meg hát a 99 Ft-os, mintegy 3%-os saját termékű sör.:) (Dani szokta a %-ot nézni, engem sosem érdekelt ez a téma, de ő pl., ha ritkán is, de van tehetsége-kedve és sört vesz, 4 alatt aszongya, inkább nem vesz.)
Tudom, vannak, akik baromira lenézik az olcsó söröket, de ez engem egyáltalán nem izgatott sosem; hasonlóan a ruhaneműk vagy bármi más márkájához... Én speciel, ha épp az alkoholmentes sör az akciós, tehát olcsóbb, azt veszem -- helló. Innen látszik, hogy én a sört elsősorban az íze miatt szeretem, nem az alkesz miatt. És hogy ezekkel az alapokkal ki miért gagyizza le az ócsó sereket illetve az azt választókat, az egyéni szocprobléma. Én mindig ócsót iszom, és még élek. Lényeg, hogy hideg legyen és sörízű.:)
Ugyanez vonatkozik az üdítőkre is. Én baromi ritkán szoktam venni, akkor se magamnak, csak alkalmakra; de szégyen, nem szégyen, olcsót veszek, ami még elmegy azért -- mert ezt bírom kifizetni évente párszor. Ez van, ennyire (SE) futja. Aki érdekelt a dologban, úgyis tudja, és nem vet meg ezért!
Volt szerencsém régebben társaságból visszahallani, hogy ez vagy az milyen hót gagyi üdítőkkel, sörökkel, (bóti) sütikkel vett részt a bulin, bezzeg inni meg volt pofája a márkásabb piákat-üdítőket-söröket... Szerencsére nem rólam van szó, mert ha ez a megbélyegzés halvány lehetőségként is egyáltalán felmerül, én inkább be sem teszem a lábam ilyen közegbe; mulassanak jól az egyívásúak. Mindenesetre ebben az esetben a gagyisokkal szimpatizáltam, mert én is tudom, hogy "pár doboz sör, pár flakon üdítő" több ezer forintért, ha márkás és menő, azért qrvára le tudja amortizálni a minimálbérből élőt! A másik meg az, hogy ha megszólják utána az embert, akkor -- pláne ha évek óta ismerik a helyzetét és anyagi szintjét -- NE hívják meg, vagy ha már ott van, NE tukmálják csakazértis a márkásakat vedeltetni a gagyisokra, ha utána meg ki vannak beszélve! Hogy nyakukon maradt x alkalommal a sok gagyi ez-az, ki kellett dobni, mert még a hajléktalan!!! sem fogadta el... ugyan már! Ez a rongyrázás, alázás és degradálás! Bocsi, de én jobban ismerem a dörgést, hogy a hajléktalan mi mindent boldogan elfogad, sőt kitúr a kukákból! Ezt pedig nyugodtan el lehet hinni...
No mindenesetre gondolom, engem már nem fenyeget hasonló dolgok miatt ítélkezés.
Lényeg, hogy igen meglepődtünk, hogy jópár órát eltöltöttünk a lidles "szétnézéssel" (legalább addig légkondiban voltunk), nekünk felért egy kiadós programmal; s mire hazaértünk a hőségben, jól ki is fáradtunk, meg baromira meg is éheztünk. Ha ekkor kezdek el főzni, éhen deglettem volna, mire kész lesz, így hát gondoskodtam egy késő délutáni ebédről is, mivel meglátásom és viszonyítások szerint 600-vmennyiért nem volt drága ez a tejszínes-zöldséges csirke rizzsel. Ráadásul nagyon finom is volt...
Hasonlókat rendeltem onnan, ahonnan a kaját hordattam dolgozós koromban, s annak már jó sok éve, hogy ennyibe vagy többe kerültek azok a kihordós kaják is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése