Reménykedve, hogy már nincs helyettesítés, elmentem a háziorvos délutáni rendelésére.
Ugyanis két gyógyszerem már legalább egy hete elfogyott, azokat mindenképp újra kell íratni, és a szívgyógyszereket is aszerint szelektáltam, hogy miből mennyi van, mivel nem volt fontos mindet 3 hónapra íratni.
Természetesen jó sokan voltunk, és idegen asszisztensnő jött ki egy negyedórás várakozás után. Erre gondolván listára is írtam a gyóccereket, miből mennyi kell. Még ezt sose csináltam, mindig csak annyit mondtam, hogy a gyógyszereimet jöttem kiíratni. De most már annyi a gyógyszerem, hogy bárki megirigyelhetne... szóval (csak gyakorlatilag, elvileg nem) rokkant vínasszonyhoz méltóan besorolhatok a listával érkezők közé...
Megkönnyebbülés ez mindig, ha már túl vagyok az felíratásiigény-beadáson, mert legtöbbször nem fogy el addig a nép előlem, mire sor kerülne rám, hanem kihozzák a receptjeimet. Most is így történt, mindazonáltal majd' 1 órát elvoltam a váróban.
Átnéztem, aláírogattam stb., és az ottani, rendelő melletti gyógyszertárban ki is váltottam a gyógyszereket. Nem is tudom, volt valami halvány hiányérzetem, de hiába, nem tudtam, mi okozza.
Még intéztem ezt-azt, bementem százas boltba, DM-be alomért, ami nem volt...
Majd itthon, este, mikor újrapakoltam a szatyornyi gyógyszert, vettem észre, hogy nem volt véletlen ez a fura hiányérzet: egy gyógyszert nem írtak fel, egyszerűen kimaradhatott. Szerencsére van még belőle egy dobozzal, és ez csupán azért idegesítő, mert egyébként csak 3 hónap múlva kéne mennem íratni, de e miatt az egy gyógyszer miatt menjek megint hamarabb.
Ha még lista sem lett volna, lehet, több is elmarad? Hiába, ezzel jár már az, ha szatyornyi a 3 havi gyógyszerünk. Egy része persze, mert a reumások, szemcsepp, a recept nélkül vehetőek, valamint az ekcéma elleni kenőcsök benne sincsenek!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése