2011. február 11., péntek

Fogas lettem

Fogam van, hurrá!
December 2. óta 10-jére indultam tegnap este a fogdokihoz, és tudtam, illetve nagyon bíztam benne, hogy ez az utolsó (egyelőre legalábbis). Elég későre voltam rendelve, és annál is jóval később kerültem sorra.  Készültem rendesen, nagy dózisú fájdalomcsillapító, Daedalon, nyugtató...
Ám most seperc alatt felkerült a fogamra a koronasor, nem kellett küszködni és nem láttam csillagokat. Szépen kiegyenesedett a vonal, és "lazábbnak" tűnt az egész, nem spanyolcsizmának - mert az előző két próbán ahhoz tudtam volna hasonlítani.
Úgyhogy tisztogatás, fertőtlenítés és egyéb szertartások után jött a ragasztás. Az nem volt annyira kellemes, amikor a ragasztóból jutott máshova is, és pl. a nyelvemről csak kapirgálással jött le... pár percnyi nyomva tartás után minden fogamról-fogtövemről le lett kapirgálva a fölös ragasztó, ami ment bele a számba, az nem volt annyira jó; szóval többszöri öblítéssel is töméntelen fölös cucc jött ki és se vége, se hossza; aminek következtében hálát adtam az ötletnek, hogy Daedalont vettem be - de mindez semmiség ahhoz képest, hogy KÉSZ a fogam!
Aztán megnézhettem tükörben, tényleg szuper. Szoknom kell viszont jó ideig, asszem, hiszen olyan helyeken is van fogam, ahol már régóta nem, és evési szempontokból mindenképpen tanulnom kell, valamint szerintem pl. olyat, mint almába harapás, soha nem fogok csinálni - de ez legyen az embernek a legnagyobb problémája!
Régi, megvalósíthatatlannak tűnő álmom vált valóra. Tán mióta megvagyok, nem volt felül egyszerre ennyi fogam, és ilyen szépek sem, sőt...
Még majd egyszer tán, ha rám szakad a bank, megcsináltatom az alsót is...
Köszönet a tavaly nyári, több hónapos hétvégi munkalehetőségeimért (aki által lehetett, az sajnos, azóta meghalt!) és barátom minden területen való segítségéért, hogy ezt megtehettem.
És köszönet a fogorvosnak és asszisztensnőjének, akik visszaadták bizalmamat az egész iránt...

5 megjegyzés:

  1. Nagy dolog, hogy túl vagy rajta és az eredmény pedig kárpótol minden kellemetlenségért!:))))

    VálaszTörlés
  2. Sikerült, szép lett, és te is megnyugodtál! Ez a lényeg!

    VálaszTörlés
  3. Köszi szépen, aranyosak vagytok!:)))
    Nem is tudom, hány mázsás a sziklatömb, ami lehullott... mert mint Daemoklész kardja, lógott állandóan a reális veszélylehetőség a fejem fölé, hogy jön egy visszafordíthatatlan esemény a sok törött-tömött fog között, ami lavinát idéz, és aztán nincs mese - valahogy be kell indulni...

    VálaszTörlés
  4. örülök, hogy végre gyönyörködhetsz az új fogaidban. :-)Elhiszem, hogy megkönnyebültél.:-)
    Nekem is kell kezdenem majd velük valamit, mert az enyémek is katasztrófális állapotban vannak...

    VálaszTörlés
  5. Hát, én mindenesetre azt mondom, hogy a fájdalomtól egy ügyes kezű fogorvosnál felesleges félni. Most átestem szinte mindenen, ami lehetséges, és tényleg nem volt probléma, pedig nálam aztán fóbia, hányinger, nyeldeklési kényszer, reszketés, minden fennáll - de újrakezdeném akár az alsó fogsorommal is, hogy a hiányokat pótolhassák, ha nem lenne anyagilag gond.
    Úgyhogy ha megteheted anyagilag, szerintem mindenképpen menjél, míg nem késő. (Tudom, én is eleget hallgattam ezt, az ember nem megy, míg nem fáj...)

    VálaszTörlés