2010. augusztus 14., szombat

"Éva-nap"


11-én szerdán, munkaidő utánra találkozót beszéltünk meg Évával, egy időben együtt húztunk le jónéhány évet első (előző) munkahelyemen.
Az előzmények: év elején nagy meglepetés ért, mert kaptam tőle egy hosszú levelet, mert az interneten, szavaival élve - "katt ide, katt oda", és már ott is volt a verseimnél, melyek nagy meglepetésként és igen pozitívan hatottak rá - ez utóbbi engem mindig meglep és egyben meghat...
Némi komplexusom van azért, nem szeretek saját verseimről, verselésemről dicsérőleg  írni, még akkor sem, ha idézőjelbe tehetném. Így most sem teszem, bár meg kell vallanom, időnként irultam-pirultam Éva levelei kapcsán, annál is inkább, mert ő igen kiforrott, olvasott, határozott, színes és érdekes egyéniség, felesleges hűhót nem csinál, időhúzó szószaporításokat pláne; és az ő jellemétől távol áll, hogy úgy dicsérjen bárkit is, hogy igazából nem is az a véleménye. Sőt, a világon semmi érdeke sem fűződik ahhoz, hogy így tegyen!
Sok idő, míg az ember az elmúlt évtizedekről kölcsönösen beszámol, hosszú-hosszú levelekben, s ebben mindketten egyezünk Évával. Miután napjainkhoz értünk, onnantól kezdve természetesen a mindennapokról már nem lehet olyan hosszan írni, így óhatatlanul ritkulnak és rövidebbek lesznek a levelek - ez már csak így van. De azért a kapcsolatot nem veszejtjük el...
A megjelent könyvem kapcsán találkoztunk, hiszen utolsó levélváltásunk alkalmával szóba került a megjelenés, s én tudtam, hogy szeretné azt... s mivel azt hiszem, nálánál jobb kezekbe nem is kerülhet, természetesen ajándékba kínáltam neki.
S pont azért, mert őnála lehetnek legjobb helyen, megkerestem még az Aranygondolatok utolsó előtti példányát is, sőt néhány antológia még érdemes kezekre váró tiszteletpéldányait is hozzácsaptam a kis csomaghoz... Örült neki.:))
Másfél órát amúgy istenigazából, minden percet kihasználva beszélgettünk mindenről, mindenkiről, családunkról, közös ismerőseinkről, barátainkról, munkánkról, kedvteléseinkről... s úgy gondolom, ez egy értékes találkozás - valamilyen szinten rokonlelkek találkozása - volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése