"Képzelet"-antológiák

A blog szerinti időrendi sorrendben a 5. és az 6. olyan antológiáról írok pár szót, melyben megjelentek írásaim. (Héttorony, Téltúlélők, Sodrásban, 100 szerelmes vers - ezekről már írtam eddig.)
A Barátok Verslista vezetője, Baranyai Attila (Anisse) folyamatosan hirdet pályázatokat amatőr költők és írók számára.

Így volt ez az Álom antológia meghirdetésénél is. Beküldhetőek voltak a témával kapcsolatos versek vagy prózák. A sok-sok beküldött munkában voltak dobogós helyezések, viszont emellett olyan szelektálásszerű sorrend is kialakult, hogy a kiadásra kerülő antológiába mely versek kerülhetnek még be.
Örömet okozott az, hogy mind a 4 beküldött versem elérte azt a szintet, hogy antológiába kerülhetnek.

Az egyik a Képzeletünk szárnyán... című 208 oldalas antológia, melyben 3 versem szerepel.
A borító Szép Norbert munkája alapján készült.


Szívedbe álmodom magam

Ha vihar jön, sötét fellegekkel,
ha az ég háborúzni kezd el,
ha a szél cibálja a fákat,
és nagyot sóhajt szívemben a bánat -
szívedbe álmodom magam.

Ha a világom már nem színes tünemény,
ha nem szólal meg bennem semmilyen költemény,
ha baljós napok komor búja lep el,
és szívem már semmire sem felel -
szívedbe álmodom magam.

Ha a mindennapok feketének tűnnek,
ha kilátástalannak érzek lassan mindent,
ha saját szívem sajgón-fájón dobban,
és a szivárvány, jaj, de messze van… -
szívedbe álmodom magam.

Itt ülök csendben

Itt ülök csendben
nem szól zene sem
s már teljes egy órája
a telefon sem rezzen
egyik sem...
hihetetlen
jó a csend most
s gondolataimban járok
s illanok éveket-évtizedeket
bejárom a messze végtelent
csak a szél dübörög
ritmust az ablakon
szívverésem lassul
kezem ellankad
doromboló macskámon
s a csendes álom
puha takarót
szór rám


Alszik a kedves

alszik a kedves
meglesem titkon
kisimult arca
mint gyermeké
hunyt szeme mögött
színes az álom
történései
egy más világé
halványan odébb
rebben a keze
apró sóhaj egy
lágy mosolyt hint
szép álomból keljen
ha aranyló hajnal
új napra hív majd
s ébresztőt int

A másik pedig
a Képzeld el... című kiadvány,
mely tulajdonképpen
egy 48 oldalas,
negyedévente megjelenő
irodalmi folyóirat -
ebben pedig
a 4. beküldött versem
jelent meg.

Fagyott gondolat

Téli hajnal csikorog,
már a gondolat is fagyott
tárgyként zörög a fejemben.
Eddig dolgoztam.
Nem nekem, ám másnak sürgős -
nekem csak megélhetés -,
másnak lesz érdem.
Ám a betűk már összemosódnak
szemüvegemen,
valamit aludnom is kell.
Úgy tűnik, öregszem...