2018. május 2., szerda

Májusfánk

Reggel láttam, hogy az ékszershoptól jött mél, hogy a rendelésemet előállították, és átadják a postának. Számlát is küldtek egyébként, még hétfőn.

Délelőtt összerántottam magam, és elmentem a Sparba. Vásároltam, és még mindig az ideiglenes törzsvásárlói kártyámat kell odaadnom; nagyon gyanús ez nekem, hogy már három hónapja nem képesek küldeni a véglegest.
Tulajdonképpen úgy mentem le, hogy előtte a májusfánkat akartam lefotózni, de mire leértem, miért is ne pont akkorára ült volna le valaki a fa alá, a padra... Így meg nem akartam. Úgyhogy reménykedtem, hogy mire a vásárlással végzek, hazafelé meg tudom környékezni ember nélkül a fát.
Visszafelé úton fotóztam többek között virágzó, mennyei illatú fehér akácot.







Gyerekek futkároztak a májusfa körül, meg két kislány bohóckodva veszekedett. Az egyik le akarta szedni (???) csakazértis a szalagokat -- érteni nem értem, miért zavarta? :-O --, a másik meg ezt akarván megakadályozni, lefogta amazt és tiltakozott, hogy ne csinálja...
Őtőlük viszont legalább le tudtam fotózni a fát, és én is megpróbáltam szépen kérni a kislányt, hogy ne akarja leszedni a szalagokat, hiszen így olyan szép a fa. Meg hogy örül a fa is, hogy megszépült, és örülnek az emberek is, hogy szépet látnak.:)




Ez utolsó képen már "megállapodtak".
Szilvivel beszéltük is, hogy nem kerül ez sokba, és vidámítaná az embereket. Venni kell pár tekercs különböző színű krepp-papírt, és felvágni, mint a mákosbeiglit.:) Utána meg az ember kimegy a kiszemelt fához, és fel lehet őket hajigálni -- oké, ez nem olyan, mint amikor az ember a tetejéig fel tudja díszíteni a fát, de biztos, hogy hangulata van így is.
A házunk másik oldalán, a posta melletti füves tér tök üres, csupán egyetlen fa áll középen. Odavonzza a szemet még így is, hogy nem ő a legszebb fa a környéken -- viszont ott ő áll egymaga. Ha azt feldíszítenénk, mindenki láthatná. Nemcsak a környező házakból, de az utakról is, a kispiacnál jövők-menők is, sőt még a járművekből is.

Megsütöttem egy spenótos rántott halrudat, megettem magában.:)
István utalt nekem segítséget, hálásan köszöntem.:)
Kértem tőle Agatha Christie-könyveket, hátha tud valahonnan pdf-et vagy epubot leszedni -- én is jártam ingyenes oldalon, ahonnan töltögettem is le jónéhányat, de egyik-másik nem használható, sajnos. Meg István szerint az ilyen oldalak nem mindig biztonságosak. Mivel AC-nek több száz könyve van, és én még csak 30 körül olvastam, hát lenne még bőven tőle mit olvasni. Pláne, hogy minden hónapban benevezek krimis kihívásba, plusz egy olyan kihívást is teljesítenem kell év végéig, hogy havi 1 AC, azaz 12 db AC-krimit kell elolvasni, értékelni is azokat a kihíváson. Már 6-nál tartok ebben az évben, úgyhogy bőven teljesíthető, csak anyag is kell hozzá.:)
Küldött is egy AC-epubos gyűjteményt, de aztán a gépemre távránézéssel kibontotta, megnyitogattuk, és hát kiderült, hogy meglehetősen olvashatatlan és élvezhetetlen szinte minden könyv, gyakorlatilag begórták a szöveganyagot az epub-készítő programba, és utána rá se nézve áment mondtak rá. Ennek így jó sok értelme van...

Este BK, majd Szulejmán adta magát megnézésre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése