Munka jön

Kedden volt a mostani kéthetes hőséghullám legmelegebb napja, de le kellett mennem, mert túl akartam lenni a két utolsó csekkem befizetésén. Nagyon gatyahúzásos mód lesz, mert levettem annyit, amennyit még ki is kellett egészítenem (sajnos, valamitől duplája lett (téli!) a hőszámlám a vártnak... pedig különösebb csepegés nincs, fűtés meg csak a nap által...), és mínuszba kerültem egy kicsit.A probléma most még az is volt, hogy eleve mínusz tízessel kezdtem a számlát, mert múlt hó végén is annyira kifogytunk itthonról mindenből, hogy egyszerűen muszáj volt némi alapbevásárlás miatt pénzt levenni hitelkeretből.
Ezentúl meg most bérletet is csináltattam-vettem.
Na, aztán még fél hó hátravan, és én már itt tartok, párezer Ft-om van még a fht.-ból.
Azonkívül még füstölt, friss házikolbászt vettem a piacon, és mentem felfelé. Már nem öltöztem át, mert Vali 6 körül ígérte, hogy hozza a munkát, úgyhogy mivel eleve Szilvi ült a gépnél, én a konyhában olvastam, felöltözve, hogy ha szól, azonnal mehessek.
Fél 7 már elmúlt, mikor szólt, hogy a Szent Annán jár, úgyhogy kb. 10 perc és itt lesz. Össze is szedtem magam, szépen leóvakodtam, és mire beálltam egy árnyékosabb zugba, már meg is érkezett.
Beszélgettünk vagy bő 20 percet, megkaptam a tavalyi Móricz Pál-regény másodkorrektúráját (tördelt) javításra, de mellé még -- és ez is olyan aranyos, valis:)), hogy kaptam egy nagy darab légbubis nejlont, abba volt betekerve a munka... mert tudja, mennyire imádom a végtelenségig pukkasztani. Azt mondja, mikor ilyenbe jön valami (bármi, pl. alkatrész, akármi), mindig rám gondol, hogy én ezt most mennyire szeretném.
Meg kaptunk egy zacskó sárgabarackot is. Ez azért nem volt benne...
Mondta, hogy ráér, meg hogy az említett nagy munka fölött még mindig nem született döntés hogyanja és mikéntje felől, úgyhogy az -- MAJD, esetleg. De az húzós lesz, mert vagy 800 oldal korrektúrázása, folyamatosan hozza az anyagot és viszi a készet, tempósan kellene majd dolgoznom igencsak... a lektorral és szerzővel párhuzamosan. Na, majd meglátjuk.
Most egyelőre ennyi. Azért ma még nem kezdem el...

Közben megpróbáltam érdeklődni kihalófélben lévő korrektortársaimtól, kik már nyugdíjasok, az árak felől. Elmondanám, hogy tényleg kihalófélben vagyunk, mert megtudni nem tudtam meg semmi érdemlegeset. Nyugdíjban vannak és fogalmuk sincs a mostani árakról... Úgyhogy fogalmam sincs, mit mondjak, mennyit kérjek. Nem feltétlen ezért, amit most hoztak, azt azért kikalkuláltuk még tavaly, hanem azért a nagyért, ami potenciálisan még lehet enyém...