Az ünnep, a virágkarnevál most nem "rólunk" szólt.
De pár sort megérdemel a tény: ma 30 éve, 12 órás vajúdás után a kora reggeli órákban született egy rózsaszínbe hajló porcelánarcú, (akkor még) szilvakék mandulaszemű kislány.
A születésnapján egy néhány éve írt verssel kívánom neki a lehető legjobbakat...
Szilvikém, Isten éltessen! Remélem, lesz még ennél sokkal boldogabb születésnapod!
* * *
Augusztus 20.
Ünnep a mai nap,
ünnepel az ország,
a történelmen túl is
látványos a világ.
Mozgalmas és harsány
pörgő kavalkád,
szemgyönyörködtető
virág-milliárd
és kacaj, jókedv,
ezernyi tarkaság...
S én emlékezem
egy kórházi szobára,
hol hajnal virradt
a gyötrő éjszakára.
Az égből arany áradt
szét a világon,
amikor érkeztél
ez ünnepre, kislányom.
Képen a dédmamával
Anyám unokái (balról Szilvi)
2000 - Ballagás után
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése