Egy szívmelengető gesztus a Macitól, amit érdemes megemlíteni.
Mióta munkanélküli vagyok, egy Poet antológiás beválasztottságon kívül nem vállaltam egyéb antológiabeli szereplést. Tudvalevő, hogy nem elég a felkérés, invitálás, beválasztottság, azért ennek némi anyagi vonzata is van: a szerzők állják a nyomdai költséget, s a változóan átlag 1-4 oldalú terjedelemmel kapcsolatosan általában 4 jegyű számot takaró összegért cserébe tiszteletpéldányokat kapunk. Leginkább oldalszámtarifa van. Az összeg tehát nem csupán nevezési díj, hiszen ezért több tiszteletpéldány is markunkat üti, lényegében egyfajta vásárlási kötelezettségnek is fogható fel, ami kell is! De hát a hozzám hasonló helyzetűeknek már nem igazán telik effajta dolgokra. Ebbe bele is nyugodtam, egy gonddal kevesebb.
Ám István felajánlotta, hogy fogadjak el egy lehetőséget, hogy lehessen antológiám, mégpedig a Valentin-nap és nőnap ajándékaként, ezen időszakban pár hónapig nemigen találkozunk.
Ezeken a napokon is természetesen kaptam tőle képeslapos köszöntést és minden egyéb kommunikációs módokon is megtörténtek ezek a kedvességek, és természetesen ez a lényeg, ez is elég lett volna, hisz amúgy is annyit segít mindenben. Úgyhogy teljesen odavoltam, hogy még ez is eszébe jutott!
Szóval így történt, hogy jelentkeztem az idei Poet antológiába is 4 versemmel, melyeket nyomban regisztráltak is, utaltam a részvételit, és István utalta nekem. Előreláthatólag nyár elején fog megjelenni az évkönyv. Hálásan köszönöm a lehetőséget, a gáláns gesztust.:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én örülök! :)
VálaszTörlésTe csak verselj szorgalmasan! :)
Irtó figyelmes vagy, tényleg...:))
Törlés