Korábban először ő érdeklődött Hanga cica felől, mivel hogy én buzgón osztok meg állatokkal kapcsolatban segítségkérő, gazdikereső posztokat, valamiért azt hitte, hogy a Hanga fotójához közöm van. Én megkerestem és megadtam neki az alapvető linkeket, ahonnan Hanga fotója eredhetett.
Írta, hogy könyvkiadással foglalkozik, és egy borítóhoz kellene a Hanga képe... Később írta, hogy megkapta az engedélyt a fotó felhasználásához, és köszöni a segítséget.
Rövid időn belül már láttam is a borítót -- Tara regényén. Szintén irodalmi körökből ismerősöm...
Aztán Tarával is csevegtünk egy kicsit, miután én nagy örömmel lájkoltam a könyvét s a borítót. Megtudtam, hogy hamarosan 4 regénye is megjelenik Miki e-book-kiadásában.
Utánanéztem a könyvvel kapcsolatos oldalaknak, a kiadós posztoknak, és kis idő múlva láttam is Tara könyveit (is, több szerző könyvei mellett), és valahogy a leírások, a borítók, és a Tarával való ismeretség, beszélgetések után egyszerűen "megkívántam" az olvasásukat. Akik szeretnek olvasni, biztos megértik ezt a fajta "megkívánást".:)
Mivel névnapomra egy-két irányból némileg pénzt szoktam kapni, így most úgy döntöttem, hogy saját névnapi ajándékomra valaki nevében most nem kaparófát, nem macskakaját, nem macskaalmot fogok kérni vagy venni, mint már évek óta, és nem is aktuális gyógyszerre vagy szükséges piperére költöm, hanem a megkévánt e-könyveket fogom megvenni. Öt e-könyvet vettem -- ebből 4 a Tara regényei, 1 pedig Miklósé --, miután 4000 Ft-ot utaltam. A beérkezés után azonnal megkaptam mind az 5 könyv epub és pdf változatát is, róla számlát, sőt, még egy Calibre programot is, amivel a számítógépen is olvashatok epub változatot (de ha véletlenül nem tudnék, a pdf mindenre jó -- én már sok könyvet elolvastam pdf-ben, ami érdekelt és ingyenesen letölthető volt a netről).
Úgyhogy némi lelkifurdalás után (mert nem macskaalomra vagy -kajára költöttem a névnapi ajándékomat) egyszerűen mertem örülni annak, hogy most nem létfontosságú dolgot vettem magamnak névnapra. Mert éppen rendben volt a kaja és az alom is, mondjuk...
Nem bántam meg a könyveket. Azt mondhatnám, hogy szinte minden másnap elkezdtem egyet, következő nap befejeztem. Mert ugye, a délutánokra Szilvinek szoktam átadni a gépet... Másfél hét alatt be is fejeztem az 5 könyvet. (Ööö... még a névnapom előtt.:)) Nagyon tetszettek, mindegyikkel meg voltam elégedve...
Ajánlom is mindenkinek!
Mindegyiket én vezettem fel a Molyra is -- az e-könyvek hivatalos kiadása (ISBN-számmal, szép borítókkal, kötelespéldány-beküldéssel pláne!) normál kiadásnak és megjelenésnek számít! --, ezért megkaptam mindegyik feltöltésénél a Molytól a kedves kis gesztust, a köszönetet az adatbázis-bővítésért:
A Molyra mind az ötről írtam értékelést, melyeket elküldtem Mikinek is, hogy feltehesse a kiadói oldalaira meg egyéb irodalmi fórumokra -- ő direkt kérte, hogy örülne az olvasói véleményeknek, mert sokat számíthat vásárlói szempontok szerint...
Szívesen megtettem, miért is ne? Pláne, hogy tényleg tetszettek...
A könyvek:
Egyhuzamban olvastam el ezt a könyvet.
Különleges, fantáziadús, nem mindennapi történetek mind a kisregények, mind a novellák. Átlengi az egészet valamiféle egzotikum, misztikum, rejtély; s nem feltétlenül tartogatnak hepiendet az olvasók számára. A fantasztikus hangulatú, tibeti hátterű kisregény egészen hátborzongató; egy másiknak pedig abszolút utópisztikus, egyedi emberfajkísérlet szolgáltat alapot. A harmadik kisregény a mai modern internetes világból ismerős szituációt vetít elénk, jelen esetben egyedien és kivételesen hihetetlenül pozitív végkifejlettel.
A novellák között persze találunk olyanokat is, ahol valós történetek is szolgálhatnak alapul, illetve legalábbis jó eséllyel azok – lényeg, hogy rendkívül olvasmányos a könyv; ajánlom mindenkinek.
* * *
Mi tagadás, amikor könyvközelben voltam, egyvégtében olvastam el. Lenyűgözött ez az elragadó, kedves, ugyanakkor izgalmas történet, mely igen sok váratlan fordulatot rejt magában. Mikor már azt hinné az ember, hogy minden sínen van, a szerelmesek elnyerik méltó jutalmukat – egymást –, minden és mindenki „elrendeződött”, akkor kezdődnek igazán a megható és elérzékenyítő, tragikus fordulatok…
Mindezek után a végkifejlet mégis hihetetlen, varázslatosan rejtélyes, misztikus… mindennek tudatosításához Ezüst, a bájos cica is hozzásegít a cicákra jellemző, akár természetfölötti dolgokat is érzékelő lényével.
* * *
Az írónőnek ez a könyve sem okozhat csalódást annak, aki szereti a kalandos, izgalmas, romantikus történeteket, melyben szintén fellelhető misztikus, rejtélyes-végzetes szál…
Nagyon csekély az esélye az életben annak, hogy ilyen hihetetlen találkozások adódhatnak, de soha nem lehetetlenek. Az ember fantáziája is végtelen, ráadásul úgy tartják sokan: véletlenek nincsenek. A könyvben szereplők ugyanis mind rég kiérdemelték a jobb sorsot, boldogabb életet. Végig drukkoltam értük, hogy így legyen…
* * *
A lélekvándorlás, az újjászületés másik testben témája mindig izgalmas, misztikus, rémisztően hátborzongató, tekintet nélkül arra, hogy valaki hisz-e benne vagy sem. A képzelet mindenképpen működik… Aki empátiával bármilyen szinten megáldott, az elismeri, hogy iszonyú lehet e szituációban találnia az embernek magát. Csoda, hogy főszereplőnk képes volt tolerálni a valóságot, s nem őrült bele, akár véglegesen egy tudathasadásos állapotba… Pláne, hogy ráadásul nemcsak valósághű a régi élete, hanem – mint kiderült – IGAZ.
Meg aztán nem mindegy, milyen az a régi-új világ, amely kómából ébredés után fogadja. Ericának mindenképpen ilyen téren is nagy szerencséje volt.
Tetszett; pörgő, érdekes történet.
* * *
A háborús könyveket mindig nehéz szívvel olvasom, s ez nem véletlen. Ebben a kategóriában nem sok könyv van, mely hepienddel képes zárulni; amúgy meg egy könyv, egy történet minősége, értéke természetesen nem a „hepiendségtől” függ.
Valahogy éreztem, hogy egyik párkapcsolat sem zárulhat pozitívan… A háború önmagában is értelmetlen… emberi életek mennek tönkre, ismeretlenek ölik egymást, akik barátok is lehetnének más körülmények között.
Szomorú, de sajnos, a háborút nem lehet megszépíteni. A maga tragédiájával együtt remek olvasmány. Csodálom az írónőt, mert érzékelhető írásában a repülés mint nem különösebben női szakma iránti érdeklődése, bizonyos fokú szakértelme.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése