2017. május 7., vasárnap

Anyák napján anyaként

Ilyenkor mindig a saját anyám köszöntései jutnak eszembe, az én anyaságom számomra háttérbe szorul, egészen addig, míg valaki eszembe nem juttatja.
Ilyenkor a Gyertyalángon gyertyát gyújtok anyámért, keresztanyámért és a két nagymamámért is...
Ma apámért is gyújtottam, mert ma a születésnapjára emlékeztem. Uramisten, 95 éves lenne szegénykém, ha még élne. Ehelyett 34 éve elment...:(

Aranyosak voltak a gyerekek.
Délután már "egyenesbe helyeztem magam", megnézni pár részt a sorozatomból, mikor bejött Szilvi egy ajándéktasakkal és felköszöntött. Tudom, milyen kicsiből kell kijönnie, ezért tényleg nem vár el az ember nemhogy toronyórát láncostul, de kevesebb dolog is sok pénztelenül.
Mégis mindig ad az ilyesmire ő is.:)
Már előzőleg ide lett adva egy anyák napi előzetes: baglyos sparos szatyor. Különlegessége, hogy mindkét oldala más alapszínű; valamint, hogy kétféle méretű füle van. Kézben is vihető, és vállra is akasztható.



















Honestyről is csináltunk pár fotót a plüssel, aki szinte mindig mindent békésen tűr, sőt: nem mi hívjuk, ő jön oda.

Aztán Dani telefonált, hogy átjönne. Oké.
Kaptam tőle egy gyönyörű, méteres szárú krémszínű rózsát! Annyira gyönyörű, nem győztem fotózni. A két gyerek ajándékát aztán együtt lefotóztam.






































És ami több, még Szilvi is kapott, mert hogy ugyan "csak" tesó, de ANYA ő is. Azt mondja Dani, tudja, hogy ez tulajdonképp a gyerek apja feladata szokott lenni úgy általában, de ugye, itt más a felállás... Szilvi rózsája nagyon különleges színű volt.


























Innen Dani még ment anyukámhoz, ő is egy krémszínű rózsa boldog anyák napi tulajdonosa lesz, valamint Dani mondta, hogy intéz neki egy kártyafeltöltést is a mobiljára.
Igazán nagyon jóleső érzésekkel lettem tele.
Anyukámhoz most nem mentünk, mert egyrészt esős, hideg volt az idő, másrészt Dani is, anyám is meg vannak fázva. Anyámnak nem hiányzik a főzőcske, mert akkor már megy a vándorlás csapatostul -- ezt meg most én sem akarom, hogy betegen is nagyasztalozzon! Ha jobban lesz, valamelyik hétköznap fogunk elmenni Szilvivel, hogy megajándékozzuk, felköszöntsük.

Este hazahozták Bencust, aki szintén felköszöntött egy kis ajándéktasakkal, nagyon cuki volt!
Együtt az egészet nem fotóztam le, de így külön az is megvan.:) Érdemes a részletekre odafigyelni: cicás tusfürdő (chat noir), oroszlános csoki...





Egyébként Szilvi ilyenkor szokott gondoskodni a másik nagymama szerepét betöltő nagynéni Bence nevében való felköszöntéséről, és ezt Szilvi is viszont kapja a nagynéni által Bencustól! Azt hiszem, bonbont szoktak egymásnak, Bence által meglepetést szerezni.

Valamint az sem mellékes, amit Bencus az iskolában csinált anyának meglepetés gyanánt! Azért ezek már komolyabb dolgok, mint anno az én gyerekkoromban a szokásos kis piros kartonszív... néha pelenkaöltéssel beszegve, néha fénykép ráragasztva, néha nyitható, és benne gyerekírással a köszöntés... vagy színes papírdarabokkal teleragasztva -- az én gyerekkoromban ezek voltak a variációk. Az én gyerekeim idejében már kicsit változatosabbak voltak az anyák napi ajándékok, de a mostaniak fantasztikusak! Már a oviban is, de itt meg pláne. Úgyhogy nem győztem gyönyörködni.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése