Ügyek intézése és új villamos

Volt szaladgálnivaló reggeltől kezdve, amikor is Bencust oviba vitte Szilvi, aztán felmentünk ügyintézni.
Tudtuk, hogy ma van a 2-es villamos átadásának is a napja, úgyhogy eleve terveztük azt is, hogy teszünk az új villanyoson egy kört. Mi tagadás, az emlékjegyet sem hagyhattuk ki, de amúgy is 5 napig ingyenes az utazás rajta, és végig akartuk nézni az útvonalat, nagyjából elraktározni a megállóhelyeket stb.
Már mikor felértünk, a buszból is láttuk, hogy a főtér felé áll a forgalom -- állnak az 1-es villamosok kicsit errébb, a főtér felé eső részen pedig három pár, azaz hat szép új villamos várakozik csillogva-villogva a 15 db spanyol villamosból.

Mire odaértünk, már megkezdődött az ünnepség -- hatalmas tömeg, kamerák, fényképezők sora, miközben egymás után zajlottak a beszédek. Ez abszolút véletlen volt részünkről, hogy így eltaláltuk az avatás időpontját; nem tudtuk, hogy konkrétan órára mikor adják át a villanyost -- úgyhogy ha már ott voltunk, részesei lettünk.
Mikor beindultak a járatok, rettentő volt a tömeg hemzsegése, de nekünk amúgy is dolgunk volt.
Mentünk a városházára, Szilvi akarta beadni az aktív korúak foglalkoztatás nélküli támogatási kérvényét az igazolásokkal, mivel már csaknem 10 hónapja, hogy nem kap semmit. Ugyanis múlt év májusában elvették tőle 1 év után, mivel nem tudott 30 nap alkalmi melóról igazolást hozni... közmunkára meg nem hívták; kész, vége, nem kap semmit.
Most pedig azt mondták neki, nem telt még le 1 év, majd csak május 1. után jöhet.
Na, mindegy...
Ezután mentünk az én bankomba, ahol nagy nehezen visszamondtam egy rám tukmált szolgáltatás 3500 Ft-ba kerülő csomagját, miután úgy döntöttem, fizet a fene azért, ami most már amúgy is ingyenes és járhat. A havi kétszeri, idegen ATM-ből való pénzfelvételre beszéltek rá ennyi pénzért tavaly év vége felé. Szerintem elég disznóság volt tőlük, mivelhogy 2 hónap múlva ez a szolgáltatás amúgy is igényelhető lett ingyen! Amit meg is igényeltem e-bankon keresztül, és mi sem természetesebb, hogy ezáltal a csomagdíjam mégsem változtatódott meg automatikusan. Mélt is hiába írogattam nekik, hárítgattak vagy nem válaszoltak; na mondom, milyen érdekes, hogy telefonon a szűzmáriát is rábeszélik az emberre, ennyi kevés havi bevételt tartalmazó számla azt épp csak fenntartó tulajdonosáról még vajon hány bőrt szeretnének lenyúzni? De nyilván én voltam a hülye, mert bár egyáltalán nem könnyen, de végül is mégiscsak hagytam magam csőbe rángatni, csak hogy szabaduljak... Közben meg nincs is mit kétszer levenni, ááááá...!
De egyúttal leadtam az elmúlt 6 évben "felgyűlt" lejárt 2 bankkártyámat, mert az eldobáshoz képest ez látszott célszerűnek; valamint átírták a közben megújítódott személyi igazolványom paramétereit is.
Ezután mentünk a Szilvi bankjába, hogy megigényelje a kétszeri ingyenes pénzfelvételt; valamint neki is húzódott egy lezáratlan bankos probléma még a száz évvel ezelőtti, rég lezárt diákhitelügye óta, pedig már kétszer próbálta elintézni... mindenesetre minden egyes hónapban értelmetlenül levonnak tőle 3000-t és 1 hét múlva visszarakják azt; számos adminisztráció kíséretében. Hát erre semmi szükség nem volt eddig sem -- remélhetőleg most_ végre_ a harmadik intézkedés hatékony lesz.

Miután ezeket a dolgokat lerendeztük, a főtéren megvártunk egy gyönyörűséges 2-es villanyost. Megkaptuk a lényeget: az emlékjegyet, érvényesítettük is, mert úgy az igazi.:) Nyilvánvalóan nem gondoltuk, hogy majd le fogunk tudni ülni, úgyhogy az ülések kényelmességéről egyelőre nem igazán tudunk mit mondani, mivel tényleg rengetegen voltak még akkor is, ha a másfél órával ezelőtti tömeghez képest már lájtosabb volt a torlódás.

Igyekeztünk figyelni: hol tették le a megállókat. Rekonstruáltuk, hol kell leszállni majd tüdőszűrőnél, meg itt, meg ott; közben azon csodálkoztunk, hogy hogy lehet azt megjegyezni, hogy melyik megállóban merről nyílnak az ajtók -- merthogy az abszolút nem egységes és időnként teljesen váratlanul éri az embert az ajtók nyílása.

 
Jöttek időnként óvodás és alsós iskolás csoportok is, ők is ki akarták venni részüket az élményből! A tanító nénijük a villamoson is fotózta őket, és minden egyes csemete ragaszkodott is az emlékjegyhez, bizomány!:))
Kimentünk a végállomáshoz, ott leszálltunk, hogy visszafelé egy következővel fogunk utazni -- hátha nagyobb szerencsénk lesz hely viszonylatában, persze ez nem jött be: visszafelé tán még többen voltunk. A forgóba álltunk be, ahonnan meg ráadásul igen keveset láttunk kifelé. Most lett fárasztó az, hogy komolyan mondom, 100 méterenként lámpa van, ha netán mégsem, akkor tutira megálló... szóval hiába bármilyen gyorsulásra is képes a járgány, ez a töméntelen lámpa baromira lelassítja az iramot. Ez, mondjuk, nem a villamos hibája...

Itt is "megigényeltük" az emlékjegyet, biztos, ami biztos!:))
Összességében nagyon tetszett; mutatós, tágas, hatalmas járgány. Leszállva összehasonlítottuk az 1-es villamossal nagyságilag: hát, sokkal nagyobb. Hosszabb, tágasabb. Azt mondják, egy-egy ilyen villamos 3 nagybusznyi népet képes magába nyelni.
A főtéren szálltunk le, sétálgattunk, nézelődtünk a buszmegállónkig, ahol nem kellett szerencsére sokat várni a buszunkra -- s a nap fele gyakorlatilag el is telt.